nos, lehet hogy sokaknak meglepő lesz, de most már picit több mint egy hónapja egy basszusgitár tulajdonosa vagyok.

Beni mutatta az interneten egy oldalon, ahol használt gitárokat lehet meghírdetni. egy Dimavery SB320 basszusgitár, natúr színben, fekete nyakkal, formás alak, gyakorlatilag első ránézésre tetszett, beleszerettem első pillantásra. 🙂 ez valamikor november elején volt, a tulajdonos email címe és telefonszáma volt megadva. nosza, írtam egy levelet, hogy engem érdekelne a gitár, milyen állapotban van, mennyire használt, további tulajdonságok… másnapra jött is a levél, kedves hangvételű, elmesélte milyen a gitár, mit csinált vele. eredetileg fekete volt, de le lett csiszolva, és picikét kerekebbek lettek az élei. szerintem, és sokan mások szerint is, sokkal szebb így, mintha fekete lenne. Humbucker pickup-ok vannak rajta, ami nagyon szépen szól (otthon sajnos semmi nincs, amin használhatnám, legutóbb egy próbateremben próbálhattam ki, egy hozzáértő is megmondta, hogy valóban szép hangja van). szóval adott volt minden, hogy végre megvehessem életem első basszusgitárját. elmentem az őszi szünetben dolgozni is, hogy meglegyen rá a pénz. aztán pár egyeztetés után november 16-án felmentem érte budapestre. sajnos a tulajdonosával nem találkozhattam, mert ő nem tudott eljönni, helyette egy haverja hozta el a gitárt. a petőfi híd budai hídfőjénél találkoztunk, a villamos megállóban. megnéztem a gitárt, azonnal megtetszett, és vittem is magammal, némi pénz fejében (najó, kicsit több volt az a pénz, de megérte). vonatozás, villamosozás, nagy kaland, minden összejött úgy, ahogy szerettem volna. most igaz, hogy kis kihagyásokkal, de gyakorolgatok, ujjrendek, skálák, egy-két kedvenc szám tabulatúráját is elnézegetem és tanulgatom (az első, amit megtanultam, az a Green Day – Warning című száma :)). az erősítőm készül, hamarosan a hangfalam is elkészül, és onnantól sokkal könnyebb lesz minden. picit nehéz így játszani vele, hiszen nem egy akkusztikus hangszer. de nagyon elégedett vagyok és nagyon szeretem. és azért shrek a neve  mert a hangolókulcsok úgy néznek ki mint Shrek fülei… :)) igen, az a zöld ogre… 🙂 ja és a legfontosabb, az ujjaim köszönik jól vannak… :]

a képet még a tulajdonosa készítette, nekem sajnos nem sikerült jobbat készítenem róla. 🙁